A tudósok már évtizedek óta kutatják a választ arra a kérdésre, hogy miért érzik egyes emberek az időjárást a csontjaikban.

A kutatások arra utalnak, hogy az öregedés vagy a sérülések hatására a csontok és az ízületek érzékenyebbek lesznek a barometrikus nyomás apró változásaira: a légköri sűrűség változásai (főként az esések) pedig az időjárásváltozást jelzik.

A University of Pennsylvania 1990-es kutatása (egyben az egyik első olyan kutatás, amely erre az összefüggésre rámutat) négy ízületi gyulladásos pácienssel zajlott, akiket egy olyan szobában tartottak a vizsgálatok erejéig, amelyben a hőmérsékletet, páratartalmat és a barometrikus nyomást lehetett szabályozni: négy betegből három fájdalomról számolt be, amikor a nyomás leesett. Ugyan négy ember még nem számít mérvadó kontrollcsoportnak, de az elkövetkező évtizedek kutatásai is ugyanezen ok-okozati összefüggést állapították meg.

A későbbi kutatások azonban már "emberségesebbek" voltak, hiszen a pácienseket már nem tesztszobákba zárták, hanem az időjárási adatokkal vetették össze állapotukat. Egy 2007-es kutatás például amerikai ízületi gyulladásos páciensek állapotát vetette össze időjárási adatokkal, ebből pedig egyértelműen az derült ki, hogy az ízületi fájdalmak a barometrikus nyomásváltozást jelzik. Hogy pontosan mi történik az ízületekben ilyenkor, arról még nincsenek adataink, mivel kifejezetten invazív beavatkozás lenne szükség ennek felderítésére. A kutatók azonban fiziológiai kutatások adataiból egy hipotézissel rukkoltak elő.

	Miért érezzük csontjainkban az időjárást?

A hipotézis szerint a légnyomás az ízületi folyadékok működését is megzavarja: ezek nem csupán azt biztosítják, hogy ízületeink rendesen tudjanak mozogni, hanem stabilizálják is ezeket. Testünk vizenyős részei pedig szintén a légnyomás hatása alatt vannak: ezért dagadnak meg lábaink repülés közben, az ízületi folyadék pedig valószínűleg hasonlóan viselkedik.

Az eddigi kutatások mind azt bizonyítják, hogy a folyadékok is reagálnak a barometrikus változásokra és ezek irritálhatják a begyulladt ízületeket. Ezen hipotézis persze csak a feltételezések talaján nyugszik, az emberi test pedig annyira komplex rendszer, amely folyamatosan képes meglepni a kutatókat is.

Hogy mikor, mi tesz jót az ízületeknek, ahhoz ismerni kell, mitől fájnak, és milyen állapotban vannak. Az időszakos gyulladásos fájdalom más kezelést igényel, mint a kopás miatt fennálló, tartós fájdalmak: egyszer a jegelést, másszor épp meleget!