A tavasz beköszöntével a kullancsok által terjesztett betegségek az érdeklődés középpontjába kerülnek. A szenzációs híreket kereső, nem mindig szakszerű ismeretterjesztés a lakosság körében sokszor indokolatlan szorongást, félelmet kelt, pedig megvannak az eszközeink a kullancs közvetítette betegségek megelőzésére, elkerülésére, gyógyítására. Jó hír, hogy kapható a patikákban az oltóanyag!

A hazai kullancsok által terjesztett betegségek közül egyet vírus, a többit baktériumok, paraziták okozzák. Leggyakoribb a Lyme-kór, évi ezer fölötti bejelentett esettel. Második helyen a kullancsencephalitis áll évi 60-70 megbetegedéssel.

A kullancsencephalitisnek (kullancsvírus által okozott agyvelőgyulladás) Európában nyugatról kelet felé haladva fokozódik gyakorisága. A kórokozó a kullancsencephalitis vírus. A vírus legfontosabb terjesztője az Ixodes ricinus kullancs különböző fejlődési alakjai (lárva, nimfa, imágó), de más kullancsfaj is terjesztheti.

A kullancsok a hazai lombos erdőkben és füves-bokros területeken élnek, és ma már előfordulnak a városi parkokban, kertekben is. Magyarországon a legtöbb megbetegedés az ország nyugati megyéiben fordul elő. Zala-, Vas-, Somogy-, Nógrád-, Baranya- és Veszprém megyéből jelentik a hazai megbetegedések 90%-át. Kevésbé közismert - és 2007-ben erre is volt példa Zala-és Vas megyében-, hogy a vírus terjedhet a fertőzött állat (tehén, kecske, juh) nyers tejével.

A kullancsencephalitis szezonja tavasszal, a külső hőmérséklet melegedésével kezdődik, amikor a kullancsok mozgása megélénkül, és keresik a fejlődésükhöz szükséges vérszívási lehetőséget. Májustól októberig észleljük a legtöbb megbetegedést, június-júliusi és egy kisebb októberi csúccsal. A hazai kullancsok közül kb. minden kétezredik hordozza a vírust, amit utódainak is átad, így a szemmel alig látható kullancslárvák is okozhatnak fertőzést.

A kullancscsípéssel fertőződött személyek többsége férfi, ami a foglalkozás jelentőségét mutatja. A nyers kecsketej útján szerzett kullancsencephalitisben megbetegedettek nagyobb része ezzel szemben nő volt.

A kullancsencephalitis lappangási ideje 4-14 nap.

A betegség jellemzően két fázisban zajlik. Az első fázis tünetei: magas láz, fejfájás, izomfájdalom, levertség, szemfájdalom. A láz és a kísérő tünetek 3-4 nap után enyhülnek, és teljesen megszűnhetnek. Kedvező kórlefolyás esetén a betegség az első fázis után nem folytatódik, gyógyul, és rendszerint nem kerül felismerésre.

A második fázis két-három tünetmentes nap után újabb láz, hányinger, fejfájás, izomremegés, egyensúlyzavar, fénykerülés, agyhártyaizgalmi tünetek kíséretében kezdődik. A betegek többsége ebben a fázisban kerül kórházba. Az agyvízben emelkedett a fehérje és sejtszám. Az idegrendszer érintettségének súlyossága változatos. Enyhébb kórlefolyás esetén a beteg aluszékony, súlyosabb esetben eszméletlen lehet.

A láz általában egy hét után csökken, egyidejűleg enyhül a fejfájás és a hányinger. Szövődménymentes esetben 10-14. napos kórházi ápolás után távoznak a betegek. A legismertebb szövődmény a vállöv-bénulás, ritkábban más izomcsoportok bénulása.