Egy érdekes vizsgálat kimutatta, hogy az emberi agy a zenére majdnem úgy reagál, mint a gyógyszerre. A zene a kutatás szerint képes szabályozni egyes testi funkciókat, összhangot teremteni a mozgáskészségek terén, valamint stimulálni az agytevékenységet.

Mi tehet értünk a zene?

Klinikai vizsgálatok és zeneterapeuták elbeszélésein alapuló bizonyítékok szerint a zene

- csillapítja a fájdalmat
- javítja a hangulatot
- oldja a szorongást
- csökkenti a vérnyomást
- enyhíti a depressziót
- feleslegessé teszi a nyugtatókat és fájdalomcsillapítókat műtét alatt és után
- csökkenti a kemoterápia alatt a hányingert
- fokozza az összpontosítást és a kreativitást.

A sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy nincs semmiféle megkötés vagy előírás, nincs olyan zenei stílus, még kevésbé egy adott mű, amely mindenkire jó hatással lenne. Az a fontos, hogy a hallgatóban milyen emlékeket, érzéseket, asszociációkat idéz fel a hallgatott zene.

Depresszió ellen

legjobb az élénk, energikus, ritmusos zene. Jó, ha hallgatás közben a fittségi szintünknek megfelelő laza testgyakorlatokat végzünk. Hagyjuk, hogy a zene irányítsa mozgásunkat.

A stressz csökkentésére

olyan zenét tegyünk fel, amelyre oda kell figyelni, hogy elhalványuljanak a napközben előjött aggodalmak, gondok. Az a jó zene, amely magához vonzza a figyelmünket, ugyanakkor meg is nyugtat. Keressünk egy helyet, ahol lehetőleg senki nem zavar. Pár perces zenehallgatás után végezzünk lazító gyakorlatokat, lazítsuk el az egész testünket. Már 10 perces gyakorlás is meglepő eredményt hozhat.

Altatónak

halk, dallamos, lassú darabokat válasszunk. Már vacsora után kapcsoljunk lassabb sebességbe, ne igyunk kávét, kapcsoljuk ki a telefont és a TV-t. A megkezdett zenehallgatást folytassuk az ágyban is, feküdjünk nyugodtan, lélegezzünk mélyeket.

Fájdalomcsillapításra

legalkalmasabbak a halk, lágy, egyenletesen lassú ritmusú zenei összeállítások. Koncentráljunk legalább 15 percen át egy csendes, nyugodt helyen a zenére, figyeljünk oda, ne csupán háttérzeneként alkalmazzuk.