Nevetés terápia bővebben...
“Ha nem vagy kész változtatni az életeden, nem lehet segíteni rajtad.” (Hippokratész)
Kazuo Murakami genetikus, a Japán Nemzetközi Tudományos Fejlesztési Alap vezetője három évvel ezelőtt szokatlan vizsgálódásba fogott. A "stand-up comedy" (egyszemélyes szórakoztató est) műfajának képviselőivel szövetkezve kutatta, hogy a nevetés milyen hatással van az egészségi állapotra.

Kétnapos vizsgálatába cukorbetegeket vont be. Az első napon a betegek egy 40 perces, meglehetősen humortalan főiskolai előadást hallgattak végig. A második napon ugyanilyen időtartamban szórakoztató esten vehettek részt az alanyok. A két nap során a résztvevők pontosan ugyanazt ették. Murakami mérésekkel igazolta, hogy a nevettető második napon a betegek vércukorszintje jelentősen alacsonyabb volt, mint az unalmas előadást követően.


Az azóta eltelt években a kutató a nevetés által aktivált géneket kutatta. Összesen 23 olyan gént talált, melyek aktivitását a jókedv fokozza, illetve amelyek a nevetés hatására aktiválódnak. Ezek közül 18 az immunrendszerre, a sejten belüli jelátviteli folyamatokra, illetve a sejt osztódási ciklusára hat, a maradék öt gén funkciója egyelőre nem ismert.

Murakami szerint nem kizárt, hogy hamarosan orvos is elrendelheti szórakoztató műsorok nézését, hallgatását.

Japánban a nevetés nem tréfadolog. Murakami eredményei alapján 2004-ben Oszakában állami támogatással létrejött egy idős emberek számára tervezett teljes gyógyászati program, amelybe az egészségügyi személyzet mellett komikusokat is bevontak. A nevetésterápia éppoly fontos része az ellátásnak, mint a testedzés vagy a megfelelő étrend.

A relaxációs gyakorlatok, a zene-, nevetés terápia mind-mind segíthetnek az ellazulásban és csökkentik a stresszt, enyhítik a fájdalmat.

Az agyi központok ingerlését, és ez által a belső szervek működésének stimulációját csakis a szívből jövő, önfeledt nevetés képes kiváltani. Egy jóízű nevetés során mind a 18 arcizom egyaránt működik. A nevetés az egész testre igen jó hatással van. Minden egyes hahota megmozgatja rekeszizmunkat, mellkasunkat is, s belső masszázsként hat a szívre, a tüdőkre, a gyomorra, a hasnyálmirigyre és a bél egyes részeire egyaránt. Az amerikai Stanford Egyetem pszichológus professzorai szerint a nevetés amellett, hogy fokozza az anyagcserét, és a tüdőbe több oxigéndús levegőt juttat, előnyös megterhelésként hat a keringési és légzési szervrendszerre is. Így például már néhány másodpercig tartó kiadós nevetés is percenként 130-ra növelheti a pulzusunkat, amely ugyanúgy hat, mint a kocogás a nyílt terepen. Amerikai tudósok kísérleteik eredményeképpen azt is kimutatták, hogy nevetés hatására a szervezet ellenálló képessége fokozódik.

A nevetés fontos lelkünk számára is. Jobb hangulattal és pozitívabb érzésekkel teljesítőképességünk is jelentékenyen megnő. A németországi erlangeni klinika pszichológus professzora érdekes kísérletet végzett ezzel kapcsolatban.

Pácienseinek egy részétől azt kérte, hogy idézzenek fel magukban valami kellemes, nevettető emléket, majd ezt követően mindkét csoporttal megoldatott egy kreativitási tesztsort. A kísérlet kiértékelésekor nyilvánvalóvá vált, hogy a vidám emlékeiket felidézők, sokkal kreatívabbak voltak, mint a kontrollcsoport, ráadásul ötleteik is szokatlanabbak voltak. A nevetésterápia azóta, a pszichoterápia eszköztárába hivatalosan is bevonult. Különösen jó eredményeket hozott depresszióban szenvedő betegeknél. A nevetésterápiát azonban ajánlják minden olyan embernek, aki állandóan a problémáin tépelődik, aki nem tud semminek sem örülni. ők azok, akik - ha a nevetést száműzik életükből, fejfájós, gyomorpanaszokkal küszködő, keserű betegekké válnak.
Stressz ellen is nevetés
A stressz életünk velejárója, ma már sokat tudunk arról, hogyan lehet kivédeni, ám a sorozatos nagy vagy a tartós stressz helyzettel szemben még mindig védtelenek vagyunk. Rövidesen csökken a frusztrációs toleranciánk, és kezdődnek a vegetatív eredetű testi betegségek. Amerikai pszichológusok azt tanácsolják, hogy a komoly vagy tartós stresszben élő ember mindenképpen teremtsen időt és alkalmat a vidámságra, a nevetésre. Nem szabad szégyellni még a legmélyebb gyászban sem, ha egy vicc poénja megérinti lelkünket, s nevetésre húzódik a szájunk. Ilyenkor egészen biztosan jót tettünk az egészségünknek, hiszen a mellékveséket megterhelő, a stressz során felszabaduló nagy mennyiségű adrenalin- és kortizon- hormonok szintje nevetés hatására gyorsabban lesüllyed a normális értékre, s ezáltal immunrendszerünket serkentjük.