A nyiroködémák gyakorisága az átlagember számára meglepő értéket mutat: a lakosság 4-5%-a szenved nyirokkeringési zavarban és sajnos az esetek jelentős részében ez diagnosztizálatlan is marad.
Aszervezet harmadik keringési rendszere a nyirokrendszer. Kevéssé köztudott, de minden szervnek a verőér és a visszérkeringésen kívül nyirokkeringése is van. A nyirokrendszer a bőrben kezdődik vakon végződő kicsiny nyirokerekkel, amelyek azután egyre nagyobb elvezető nyirokerekbe szedődnek össze. A végtagokon, a visszérrendszerhez hasonlóan, felületes és mély rendszert különíthetünk el, amelyek között összeköttetés is van. A nyirokerek közötti összekapcsolódást számos helyen a nyirokcsomók biztosítják. A nyirokrendszer a hajszálereken keresztül kilépő, a szövetek táplálását szolgáló folyadékmennyiség mintegy 1/10-1/5-öd részét szállítja el. Fő feladata a szervezetre káros anyagok elszállítása (a szervezet kukásautója), de fontos szerepet tölt be a szervezet só- és vízháztartásának biztosításában és a külső betolakodók elleni védekezésben, azaz az immunitásban. A nyirokrendszer működési zavara jellemzően duzzanat kialakulásához vezet, de ödémát még számos más dolog okozhat.
Nyiroködéma: a nyirokáramlás zavara nyugalmi állapotban. A szövetek közötti térbe jutott folyadék mennyiségének növekedése, vagy a nyirokfolyadékot szállító erek részleges vagy teljes elzáródása vezet a nyirok eredetű duzzanat kialakulásához. Ez a folyadék magas fehérje tartalommal bír.


Kezdetben a szabad nyirokfolyadék reked a szövetek között, de később a folyadékkal együtt a szövetek közé került fehérjék kötőszövet képződést serkentenek, valamint a nyirokkeringés és a kiserekben lévő keringés megváltozása miatt a zsírszövet tömege is - akár jelentős mértékben - növekedhet.
A nyiroködémák gyakorisága az átlagember számára meglepő értéket mutat: a lakosság 4-5%-a szenved nyirokkeringési zavarban és sajnos az esetek jelentős részében ez diagnosztizálatlan is marad. Célunk az, hogy a felvilágosítás a legszélesebb körű legyen.