Miről ismerhető fel a nyiroködéma:

1. Kezdetben ujjbenyomatot tartó (pitting) ödéma, amely később átalakul ujjbenyomatot alig vagy nem tartó (non-pitting) duzzanattá.
2. A kézfejek és a lábfejek cipószerű duzzanata.
3. A duzzadt végtagi részek között mély, ún. csecsemőráncok alakulnak ki.
4. A végtagok bőre általában száraz.
5. A lábszárakon súlyos keringési zavarokban gombaszerű kitüremkedések is kialakulhatnak.
6. Az ujjak között gyakoribbak lehetnek a gombás és bakteriális fertőzések.
7. Előrehaladott stádiumban az ujjak profilja négyzet alakúvá válhat.
8. A végtagokon mért bőrredő vastagság egyre szélesebb lehet.

A nyiroködémák mintegy 10%-a genetikai okok miatt alakul ki. Ekkor nem alakulnak ki megfelelő nyirokerek, melyek szállítóképessége csökkent. Ez vezet a nyirokfolyadék felszaporodásához. A veleszületett tényezőkön alapuló nyiroködémát elsődleges nyiroködémának nevezzük.
A nyiroködémák nagyobbik csoportját a szerzett tényezőkön alapuló duzzanatok alkotják. Ezek okai:


1. Visszerek keringési zavarai (elsősorban a nem megfelelően kezelt esetekben) (1. kép).
2. Orbánc (a bőrön gyorsan terjedő, lángnyelvszerű pírral járó bakterialis fertőzés, ami sajnos a nyirokerek súlyos és tartós károsodását okozza).
3. Sérülések, műtéti beavatkozások (Ne lepődjön meg senki, ha visszérműtéte után tartós duzzanata alakul ki!).
4. Daganatok kezelése kapcsán (műtét, sugárkezelés, kemoterápia). Ezek a beavatkozások mind-mind roncsolhatják a nyirokrendszert. Egyik leggyakoribb megjelenése a rosszindulatú emlődaganatok kezelése kapcsán alakul ki (2. kép).
A nyiroködémát a legkézenfekvőbb csoportosítás alapján 3 stádiumba osztják a súlyosság alapján.
1. fokozat: Ez a legenyhébb stádium. Ekkor tartós nyugalom hatására jelentősen csökkenhet a duzzanat, ami átmenetileg majdnem meg is szűnik. Természetesen az ebben a stádiumban alkalmazott kezelés vezet a legjobb eredményhez!
2. fokozat: Súlyosabb fokozat. Tartós nyiroködéma, mely nyugalomra is csak elenyészően mérséklődik.
3. fokozat: elefántvégtaghoz hasonló duzzanat