De a legfontosabb gyógyhatásukat az immunmoduláns és tumor gátló poliszacharidjainak köszönhetjük. Az első ilyen forgalomban került poliszacharid a proflamin volt. Azóta már több száz poliszacharid gyógyhatásáról tudunk (pl. PSP tüdőrákos betegeken bizonyult ígéretesnek a kemoterápiával kombinálva, de ilyen a Krestin (PSK) is, aminek főleg májrák, valamint a gyomor és bélrendszer daganatainak a kezelésében van kiemelkedő szerepe). A Krestin Japánban gyómaitake7.jpggyszer, ami évi 5-700 millió dollár értékben kerül felhasználásra. A gomba poliszacharidok immunmoduláns és immunstimuláns hatásait jól hasznosíthatjuk vírusos és bakteriális fertőzések kezelésében, radio és kemoterápiák kiegészítése céljából.

A micéliumokból előállított gombakivonatok előnyei, hogy hatóanyaguk mennyisége pontosan standardizálható (minden tabletta ugyan annyit tartalma), ezáltal jól dozírozható és reprodukálható, tehát nem függ a hatóanyag tartalom az évjárattól, a termések minőségétől és korlátlan mennyiségben előállíthatók. Ma már senkinek nem kell az életével fizetnie, mint az ősi Kínában és Koreában, ahol a ganoderma gomba, ill. a bokros gomba (Maitake) be nem szolgáltatása a császári udvarnak halálbüntetést vont maga után.

A gomba poliszacharidok rendkívül összetettek. Glükánok formájában ismerjük őket, de ezek a glükánok nem csak glukózt, hanem gyakran más cukrokat, pl. xilózt, mannózt, arabinózt, tartalmaznak a legkülönbféle kombinációkban.

Pl. a Maitake gomba micélium 29 féle poliszacharidjából 24-nek ismert a daganat gátló hatása.

A gyógygombák történetét nyugaton most kezdjük csak újra írni, hiszen korábban már a mi őseink is használták. Ötzi, az 5300 éve gleccserbe fagyott „jégember” nyírfatapló gombával gyógyította magát, de Caius Plinius Kr.e. 24-ben szintén részletesen írt a gombák gyógyító hatásáról. A középkorra azonban ez a tudás nagyrész elveszett, az akkor írt füveskönyvekben már a fitoterápia dominált. (Pl. Melius Péter Herbariuma, Adamus Lonicerus Kreuterbuch c. munkája, stb.)